Anyakönyv

ANYAKÖNYVI KIVONAT KIÁLLÍTÁSA

 

Az anyakönyv alapján az ügyfél kérelmére anyakönyvi kivonat adható ki.

Az anyakönyvi kivonat kiállítását az érintett, vagy az általa meghatalmazott személy kérheti. Kiskorú esetén a szülők, vagy a szülők által meghatalmazott személy részére állítható ki az okirat.

Illetékesség:

 

Az Elektronikus Anyakönyv 2014. július 1-jei bevezetésétől anyakönyvi kivonat bármely anyakönyvi hivatalban igényelhető és kiállítható. Mivel azonban a rendszer üres adat bázissal kezdte meg működését, a kérelem csak abban az esetben teljesíthető azonnal, ha az adott esemény már az elektronikus rendszerben szerepel: vagyis ha 2014. július 1. után történt, vagy a korábbi eseményt az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető már az elektronikus rendszerbe bejegyezte. Egyéb esetben a kérelmet fogadó anyakönyvvezető megkeresi az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt, aki az eseményt a papír alapú anyakönyvből az elektronikus anyakönyvbe bejegyzi – a kivonat csak ezt követően készíthető el.

Az anyakönyvi kivonatot az anyakönyvvezető 8 napon belül adja át vagy postázza az igénylő részére.

Az ügyintézéshez szükséges okiratok:

 

  • személyazonosító igazolvány,
  • lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány,
  • amennyiben az átvevő meghatalmazott, úgy közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (két tanú aláírásával ellátott) eredeti meghatalmazás.

Eljárási illeték: az eljárás illetékmentes.

 

HÁZASSÁGKÖTÉS

 

Házasság a törvényes feltételek megléte esetén  akkor  jön  létre,  ha  az  együttesen  jelenlévő  házasulók  az anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.  

A  házasságkötési szándék bejelentésekor a házasulóknak személyesen és együttesen kell az anyakönyvvezetőnél megjelenniük, és igazolniuk  kell  személyazonosságukat,  állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes  feltételeit, valamint  nyilatkozatot kell tenniük az  anyakönyvvezető  által  feltett  kérdésekre (házassági névviselés, születendő gyermekek családi neve).

A  házasságkötés  legkorábban  a  bejelentéstől  számított  31.  napra  tűzhető  ki. A jegyző e határidő alól indokolt esetben felmentést adhat.

A bejelentésről szóló jegyzőkönyv egy évig érvényes – amennyiben ez idő alatt a házasságot nem kötik meg, az eljárást meg kell ismételni.

 

Illetékesség:

A   házasságkötést  megelőző   eljárás   lefolytatására   és   a   házasság   megkötésére   az   az anyakönyvvezető illetékes, ahol a házasságkötési szándékot bejelentették. A szándék bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetőjénél bejelenthető. 

 

Az ügyintézéshez szükséges okiratok:

  • a házasulók érvényes személyazonosító igazolványa,
  • a házasulók lakcímét és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa,
  • házasulók születési anyakönyvi kivonata,
  • a  házasulók családi  állapotát  igazoló  okirat  (elvált házasuló esetében a bontásról szóló jogerős bírói ítélet vagy a bontás tényét is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, özvegy  esetén  a  volt  házastárs  halotti anyakönyvi kivonata, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat).

 

Eljárási illeték:

A házasságkötési eljárás illetékmentes, de a hivatali munkaidőn vagy a hivatali helyiségen kívüli házasságkötésért az önkormányzati rendeletben meghatározott díjat kell fizetni.

Hivatali helyiségen kívüli és hivatali munkaidőn túli házasságkötés helyi szabályai:

Ászáron a házasságkötő teremben tartott szertartás hivatali munkaidőben és azon kívül is díjmentes.

A hivatali helyiségen kívüli házasságkötés esetén (hivatali munkaidőben és azon kívül is) a házasságkötésért 10.000.- Ft díjat kell fizetni.

A hivatali  helyiségen  kívüli  és  hivatali  munkaidőn  túli  házasságkötést  a  házasulók kérelme alapján a jegyző engedélyezi, és amennyiben a házasságkötésért díjat kell fizetni, az csak a díj befizetésének igazolását követően köthető meg. A díj az önkormányzat pénztárában készpénzben, csekken vagy átutalással fizethető meg.

 

 

HALÁLESET ANYAKÖNYVEZÉSE

 

A halálesetet az azt követő első munkanapon be kell jelenteni a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél. A bejelentést az elhalttal együtt élő személy vagy az elhalt hozzátartozója, illetve az teszi meg, aki a halálesetről tudomást szerez. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentőnek közölnie és igazolnia kell mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek, és nyilatkozni kell az elhunyt eltemetésének módjáról és helyéről, valamint át kell adni az elhunyt személyes okmányait.

Illetékesség: a haláleset helye szerinti anyakönyvvezető.

 

Az ügyintézéshez szükséges okiratok:

  • halottvizsgálati bizonyítvány
  • az elhunyt személyazonosító igazolványa, valamint vezetői engedélye és  útlevele
  • az elhunyt lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa
  • az elhunyt születési anyakönyvi kivonata
  • az elhunyt családi állapotát igazoló okirat a (házassági anyakönyvi kivonat, elvált családi állapot esetén jogerős bontóítélet vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, özvegy családi állapot esetén az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.)
  • a bejelentő személyazonosító igazolványa, lakcímet igazoló hatósági igazolványa.

Eljárási illeték: Az eljárás illetékmentes.

 

 

HÁZASSÁGI NÉVVISELÉSI FORMA MÓDOSÍTÁSA

A házassági névviselés szabályait a Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve tartalmazza, házasságkötéskor a felsorolt formák közül választ a férj és a feleség egyaránt. 

A házassági névviselési forma akár a házasság fennállása alatt, akár annak megszűnése után – a Ptk.  szabályainak megfelelően – az érintett kérelmére módosítható.

 

Illetékesség:

Házassági név módosítása irányuló kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél, vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet benyújtani. A névmódosítási szándékról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására – amennyiben a házassági anyakönyvi bejegyzés adatai az elektronikus anyakönyvben korábban már rögzítésre kerültek – bármely anyakönyvvezető, egyéb esetben a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.

A kérelem elbírálására jogosult anyakönyvvezető, ha a kérelmet teljesíti, a változást az elektronikus anyakönyvbe bejegyzi, és kérelemre anyakönyvi kivonatot állít ki az új névre. A változást a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban is rögzíti. A névmódosítás után kezdeményezni kell a személyazonosító okmányok, lakcímkártya cseréjét.

 

Az ügyintézéshez szükséges okiratok:

  • személyazonosító igazolvány,
  • lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány,

Eljárási illeték: a családi állapot változásából eredő névváltozás miatt indult eljárás illetékmentes.

 

 

HÁZASSÁGI NÉVVÁLTOZTATÁS

A házassági név az, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. 

Ha a volt házastárs nem a házastársa után őt megillető házassági nevet viseli, a házastársa nevét viselő személy házassági neve kérelemre megváltoztatható, amennyiben a házasság megszűnt, és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában használta. 

Ez a házassági név korrekcióját jelenti – megszűnt házasság esetén -, a házassági névviselési formát nem érinti. 

A házassági név tehát akkor változtatható meg, ha a törvényben meghatározott iratokkal az özvegy vagy elvált családi állapotú kérelmező igazolni tudja, hogy az általa kért formában használta a volt házastársa nevét. (Pl. a férj Nagy István Zoltán, a feleség pedig egész életében Nagy Istvánné-ként viselte a házassági nevét.)

Az eljárás bármely anyakönyvvezetőnél kezdeményezhető. 

 

Az ügyintézéshez szükséges okiratok:

  • személyazonosító igazolvány,
  • lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány,
  • házassági anyakönyvi kivonat 

Az eljárás illetékmentes.

 

APAI ELISMERŐ NYILATKOZAT

Az apai elismerő nyilatkozatot a gyermeket magáénak elismerni kívánó férfi személyesen teheti meg a gyermek születése után, vagy azt megelőzően a fogamzási idő kezdetétől bármikor.

Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt kívánja a férfi megtenni, a fogamzás és a születés feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. 

Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához az anya, a kiskorú gyermek törvényes képviselője, és – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte – a gyermek hozzájárulása szükséges. 

Az eljárás során vizsgálni kell, a törvény értelmében nem kell-e más férfit a gyermek apjának tekinteni, ezért az anya családi állapotát – a hajadon családi állapot kivételével – igazolni szükséges.

A nyilatkozat megtehető bármely anyakönyvvezetőnél, valamint bíróságnál, gyámhatóságnál, magyar külképviseleti hatóságnál. 

Az ügyintézéshez szükséges okiratok:

·         az anya és az apa személyazonosságát igazoló okmány (személyi igazolvány vagy útlevél)

·         lakcímkártya

·         szülés várható idejét és a fogamzás feltételezett időpontját igazoló szakorvosi bizonyítvány

·         megszületett gyermek esetében születési anyakönyvi kivonat

·         amennyiben az anya elvált vagy özvegy családi állapotú, ennek igazolása. 

 

Az anyakönyvi eljárásokra vonatkozó jogszabályok:

  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
  • Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
  • Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet

 

·         Ászár Község Önkormányzat Képviselő-testületének a hivatali helyiségen kívüli, valamint  a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötés engedélyezésének szabályairól és díjairól szóló 5/2021. (VII.20.) önkormányzati rendelete 

·      A gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet

·      A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet

·      A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

·      A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet

 

 

Hírek []
Események []
Dokumentumok []
Aloldalak []
Széchenyi támogatás logó
Széchenyi plusz támogatás logó